Siklóajtó-rendszerek

sikloajtok_cover3.JPG

A bolygóajtók után a második legtöbbször előforduló ajtórendszer a városi buszokon. A siklóajtó-rendszerek felületes ismertetése.

Idehaza kevésbé elterjedtek a siklóajtó-rendszerek buszos felhasználásban, szemben a nagyvasúti és villamos alkalmazással. Buszok esetén elsősorban a nyugatról használtan beszerzett darabokon (Volvo 7000A [ex-TPG], Mercedes Citarók bizonyos példányai, Volvo 7700 egyes darabjai, etc) lehet ilyennel – ma már elég sűrűn – találkozni. (Van kivétel is hazai [első] felhasználásra, lásd Alfa Localo 2. generációja.)

Az ajtórendszerek sora kezdődött a ráncajtókkal, követte azt a bolygóajtó, majd a lengő, s "végül" a siklóajtó. Hogy miben jobb (vagy éppen rosszabb), és úgy általában más, erről lesz szó.

> > > Bolygóajtó-rendszerek < < <

alfa_localo_2gen_4.jpg

A jól bevált bolygóajtókhoz képest néhány előnye:

+ nyitott állapotában sem vesz el az utastérből hasznos teret,
+ némely típus jóval gyorsabb működésű (=csökkenő megállóban töltött idők),
+ a huzatzáró, mint sokszor problémás részegység a bolygóajtók esetén nincs,
+ jó „tömítés” jellemzi (körbe gumi szegélyezi az ajtólapokat),
+ nincs utasra rányílás veszélye (nagyobb kihasználtságú vonalak esetén jól jöhet)

…valamint a hátrányai:

- többféle mozgás kombinációját hajtja végre (relatív bonyolultság),
- több alkatrész, nagyobb meghibásodási lehetőség,
- az előzőből kifolyólag érzékenyebb a karbantartás(ok) elvégzésére, kényes a kenésre,
- a kifelé nyílás miatt a nekidőlés okozhat baleseteket,
- az első ajtó esetében hosszabb visszapillantótükör-szár szükséges, továbbá bonyolultabb a beépítése első ajtóként.

Ha a bolygóajtóhoz viszonyítjuk, akkor mindenképpen egy bonyolultabb (mechanikai) szerkezetről van szó. Az ajtórendszer lényege, hogy a jármű külső felületéhez „simulva” nyílik ki. Mivel zárt állapotban a jármű síkjába illeszkedik, így nyitáskor értelemszerűen el kell emelkednie az oldalfal síkjából – ez adja részben a mechanizmus bonyolultságát is.

toloajto_gif_sq.gif

Bodo Bode siklóajtó-rendszerének részletei egy Mercedes Citarón.

Az alapelv szerint a felül sínen futó ajtólapok a sínrendszerrel és egyéb szerelvényekkel felszerelt tömbben kiemelkednek az oldalfal síkjából, majd jobbra illetve balra valamilyen hajtás révén elsiklanak – általában szíj, néha fogaskerekes; az erőforrás pedig (hasonlóan a bolygóajtókhoz) lehet elektromos és pneumatikus. A felszállósáv szélessége szerint állhat két ajtólapból (tükrösen szimmetrikus mozgásban dolgoznak, az angol neve plug sliding doors), vagy egy ajtólapból (angolul rapid door). S ezeken túl persze számos apróságban térnek el az egyes kivitelek.

ventura_plug_sliding_door.png

Ventura siklóajtórendszer ábra. Kép forrása: Ventura.

ventura_rapid_door.png

Ventura egy ajtólapból álló siklóajtó-rendszere. Kép forrása: Ventura.

Webasto-Kiekert egymotoros kialakítású rendszere.


Egy ilyen mechanizmusnál (ahol egy két méter magasan elhelyezett, robusztus szerkezet kell tartson egy vagy két darab 50-60 kilós ajtólapot, fontos, hogy alul is meg legyen vezetve. Ott a sín nem jöhet szóba, mert az utasok elbotlanának benne le- és felszálláskor. Ezért általában a két szélre kihelyezett konzol/fogaskerék vezeti alul az ajtólapokat. (A nem megfelelő alsó megvezetés veszélyes lehet.) A felső és az alsó kiemelés/behúzás közötti szinkron érdekében egy tengely (fizikailag) összeköti a két (alsó-felső) pontot. Hossztengelye körül elfordulva tolja ki vagy húzza be az ajtólapokat.

Általánosságban ezen konstrukciók gyenge pontja a karosszériától távolabbi (belső) pont megfelelő és biztonságos rögzítése zárt állapotában (nekidőlés elleni védelem; ebben a MÁV Flirt motorvonataiba beépített IFE ajtók nyújtják megfigyeléseim szerint a legjobb védelmet). 

Az odacsukás elleni védelem hasonlatos a bolygóajtókhoz: infrakapu (fotocella), vagy az élvédő gumiba épített érzékeléssel megoldva.

Webasto-Kiekert ajtórendszer részletei egy Volvo 7000A-n.

Az európai gyártók, illetve itthoni előfordulásuk zárójelben:

  • Webasto-Kiekert [D] (Volvo 7000A ex-TPG, Volvo 7000 ex-BVG [egy része])
  • ISAF [I] (Alfa Busz Localo [2. generációtól kezdve])
  • Ventura [NL] (VDL Ambassador 200)
  • Bodo Bode [TR][D] (Mercedes Citaro)
  • IFE [A] (elsősorban vasúti megoldások: CAF Urbos 3, Stadler Flirt)

 Siklóajtók egy Mercedes Citarón. A cikk szempontjából érdekes rész 2:26-nál kezdődik.

A hátrányai között említésre került a kenésre (és úgy általában karbantartásra) való érzékenysége. Ez például az Alfa Busz Localo 2. generációja esetén használt ISAF ajtórendszereknél figyelhető meg az alábbi videón (az ajtólapokat megvezető csúszószán akadozik a sínen, melyre az ajtók tömegéből adódó tehetetlenség ráerősít):

Második generációs Localo ISAF-ajtórendszerének részletei.

A bejegyzés trackback címe:

https://sony872.blog.hu/api/trackback/id/tr5814286893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

avatar_bwb_sm.png

Üdvözöljük az oldalon! Mi van itt?

Hírek, aktualitások, érdekességek az autóbuszok világából, járműtesztek, formatervezés-elemzések, vélemények, értékelések, utazási beszámolók, történetek... és még sok más, járművekkel & közlekedéssel kapcsolatos téma kül- és belföldről egyaránt.

Általános

Kiegészítene valamit? Hozzászólna? Kérdése van? Felhasználná valamelyik fényképet?

> > > Tudnivalók < < <

Írjon nekünk!

> > > Üzenetküldés < < <

 If you would like to use one or more pictures from the site or just have questions, please contact us
> > > via message < < <

 

Kellemes & hasznos időtöltést kívánunk az oldalon!

© BusWorld blog 2008 – 2018.