Az első szegedi sárgabusz

Az első szegedi sárgabusz

A cím egy kissé félrevezető, mert az alábbiakban nem egy járműről írok. Két buszról szól ez a korábbiakkal ellentétben nem túl hosszú irományom. Két szegedi 260-as Ikarusról. Igaz, a típusból a szegedi városi forgalomban cca. másfélszáz darab közlekedett, sőt közlekedik még ma is, de számomra ez a kettő mégis nagyon-nagyon érdekes. Ugyanis több szempontból is elsők voltak a városban és sorsuk is erősen összefonódott. Az egész gondolatmenetet egy hajdani újságcikk indította el.

Szürke vagy sárga?

Erről értekezett a Délmagyarország 1974. április 17-i számában a szerző. A buszok színéről írt, több szempontot is figyelembe véve, úgymint biztonság, esztétika, lélektan. Az akkoriban vidéken szokásos szürke buszok tömegében még azt is nehéz volt eldönteni, hogy melyik a városi busz és melyik nem. Emellett, ha egy jármű színe „szemet szúr”, vagyis az emberi szem hamarabb észreveszi, az nagyban csökkentheti a balesetveszélyt. Egy város utcaképét is meghatározzák az ott közlekedő járművek színei. Az sem mellékes a cikkíró szerint, hogy az emberekre milyen hatást gyakorolnak a járművek színei. Írása végén arra a következtetésre jut, hogy egy élénk, pl. sárga színű jármű mindezen szempontokból hasznosabb, mint egy a környezetébe beleolvadó szürke. Valószínűleg nem is gondolta, hogy milyen gyorsan valóra válik az elképzelése.

A vidéki városok közül elsőként Szeged, Győr és Debrecen kapott IK 260-asokat. Szegeden 1974. január 14-én vették állományba az első tíz darabot (GC 65-95 … GC 66-04). A pontos típusuk IK 260.00 volt, vagyis a kivitelük a színüktől eltekintve megegyezett a budapesti első szériás 260-asokéval. A fényezésük a hagyományos MÁVAUT-fényezés volt, vagyis alulról az ablakvonal alatti díszlécig homokszürke, felette vajszínű, az utóbbira fújt ajtókkal és lökhárítókkal. A szóban forgó páros egyike ennek a kontingensnek volt egy tagja, a GC 65-96, amely Tarján decentrum (Víztorony tér) gépe volt.

gc_66-02_10.jpg

1. kép - A GC 65-96 egyik társa, GC 66-02 egy fotózáson a Móra Ferenc Múzeum előtt.

Ez a busz nem „élte” meg az első születésnapját, mert egy balesetben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy még abban az évben, 1974-ben leselejtezték. Konkrétumot nem tudtam erről a balesetről, de a korabeli helyi sajtó tudósításai között rábukkantam egy karambolra, ami feltételezésem szerint az említett busz vesztét okozhatta. 1974. július 13-án, szombaton délután a József Attila sgt. és a Nagykörút kereszteződésében történt az eset. A busz a 11Y-os vagy a 12/R-es vonalon közlekedett Tarján felé, mert a körútról fordult nagy ívben a sugárútra, míg egy IFA tehergépkocsi a sugárútról kívánt jobbra fordulni a körútra. Csakhogy az IFA fékberendezése meghibásodott, s így egyenesen telibe találta a buszt. A baleset következtében tizenöten sérültek meg, közülük hatan súlyosan. Bár a cikk rendszámokat nem említ, de a következő időszakban nem találtam beszámolót hasonló méretű autóbuszos balesetről. Ráadásul a tudósító a 200-as Ikarusok akkoriban közkeletű megnevezéseként „panorámabuszról” ír. Ezek miatt – bár ez csak feltételezés – úgy gondolom, hogy ez lehetett az a karambol, amiben a GC 65-96-ost a végzetes sérülés érhette. Mindenesetre az első selejtezett szegedi 200-as Ikarus lett belőle. Ráadásul a legrövidebb ideig szolgálatban levő 200-as címét is megkaphatja. A selejtezés ideje és a szolgálati idő rövidsége tekintetében országosan is igen előkelő helyet foglalhat el egy ilyen jellegű, szomorú statisztikában.

A buszt mindenesetre pótolni kellett, ami nem volt egyszerű. 1974-ben ugyanis belföldi rendeltetésre mindössze 212 db 260-as készült, ebből 37 a volánoknak, a többi Budapestre, Miskolcra. Végül a legnagyobb tételből, a szovjet exportból csíptek le egy IK 260.01 típusú példány, amely aztán itt is maradt a napfény városában. Ez a jármű az addigiakhoz képest egy sor szokatlan tulajdonsággal bírt. Ott volt mindjárt a színe: sárga. Az ajtók és a lökhárítók is. Oldalt és hátul fehér Volán-csigával. A nagy, felerészben nyitható ablakok is eltértek a korabeli magyar piacra szállított 260-asok negyedrészben nyitható ablakaitól. A különbségeknél azonban mégis a szín a lényeg. Mivel a Volán vállalatok számára még az 1975-ös évben is MÁVAUT-szürke 200-asokat szállított az Ikarus-gyár, nem lepődnék meg, ha rábukkantam volna az első sárga (nem prototípus) Volán-buszra. Szegeden mindenképpen. Akkoriban a rendszáma is különleges volt, mert azt is helyben kapta: GA 38-00. 1974-ben pedig már elég szokatlan volt egy új GA-s rendszám.

ga_38-00.jpg

2. kép - A GA 38-00 egy fotózáson a Dóm téren.

Eltelt néhány hónap, s a Délmagyarország 1974. november 5-én ismét cikket közölt a buszok színével kapcsolatban. A sárgáról és a szürkéről. Igen, ezúttal már fordított sorrendben, mert a szegediek gyorsan megszerették a sárga buszt és más városrészek lakói irigyelték is miatta a tarjániakat. Bár mindenki tudta, hogy egy balesetben összetört társa helyett érkezett a városba. Féltették is. Leginkább attól, hogy valakinek eszébe jut és beleszürkítik a tömegbe.

Nos, ez nem történt meg, sőt idővel a szürkékből is sárgák lettek. A GA 38-00 az 1982-es átrendszámozáskor a BV 01-10 rendszámot kapta, de már nem húzta sokáig. 1983-ban kivonták a forgalomból az első szegedi sárgabuszt. Megjelenésével mintát szolgáltathatott a Volán későbbi sárga arculatához.

Bajsz Gábor

  1. október 10.

A bejegyzés trackback címe:

https://sony872.blog.hu/api/trackback/id/tr3014294181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2018.10.13. 11:10:58

Szvsz. a 260-asoknak nagyon jól állt ez a "Mávaut-szürke"

siófoki35 2018.11.14. 08:33:22

Az okkersárga (de fehér ajtókkal és lökhárítóval!) is szép volt. A későbbi, világosabb sárga már elég semmilyen.

siófoki35 2018.11.14. 08:33:26

Az okkersárga (de fehér ajtókkal és lökhárítóval!) is szép volt. A későbbi, világosabb sárga már elég semmilyen.

Gábrisvitéz 2018.11.14. 15:37:30

@siófoki35: Én ovis koromból még halványan emlékszem a szürkékre. Aztán már csak a tengernyi sárga volt, ezeket akkor nem is találtam érdekesnek. Annál inkább a '80-as évek elején megjelenő SzKV-s tanácsi kékeket. '84-ben egy osztálytársammal már minden kéknek tudtuk a rendszámát. A sárgákra akkor tényleg nem figyeltem ilyen tekintetben, mert olyan sok volt belőlük. Csak egy masszának tűntek. Később persze egyik másik kocsit a gazdája egész egyéni módon (különféle csíkok, matricák segítségével) felcsicsázta, de még ez sem lépte át az akkori ingerküszöbömet. Akkor lettek számomra újra érdekesek a sárgák, amikor - már a '90-es években - arra ocsúdtam fel, hogy már alig van belőlük néhány az új idők világoskék-fehér tengerében.

avatar_bwb_sm.png

Üdvözöljük az oldalon! Mi van itt?

Hírek, aktualitások, érdekességek az autóbuszok világából, járműtesztek, formatervezés-elemzések, vélemények, értékelések, utazási beszámolók, történetek... és még sok más, járművekkel & közlekedéssel kapcsolatos téma kül- és belföldről egyaránt.

Általános

Kiegészítene valamit? Hozzászólna? Kérdése van? Felhasználná valamelyik fényképet?

> > > Tudnivalók < < <

Írjon nekünk!

> > > Üzenetküldés < < <

 If you would like to use one or more pictures from the site or just have questions, please contact us
> > > via message < < <

 

Kellemes & hasznos időtöltést kívánunk az oldalon!

© BusWorld blog 2008 – 2018.